Látom kezd normális mederbe terelődin a fórum. most kértem, hogy ne minősítgessünk - z.
Jól mondod a "C" értéket. De mint Te is írtad ilyen kis feszültségű és teljesítményű akksiknál nem számottevő az áramerősség különbsége. Smmiképpen nem akkora hogy elégessen egy kapcsolót.
Nekem egy CA M15A4-em van amiben 20A-es bizti van. És amíg ez marad benne, addig nem valószínü hogy egyhamar elég a kapcsolója. Persze a sok használat előbb-utóbb hazavágja. De ez a természetes elhasználódás következménye. Ha valaki a számokra kíváncsi, akkor talán 10%-os különbség lehet az indítási áramokból adódóan, az érintkezők élettartamára vonatkozólag...
De akkor szítsuk a tüzet, azaz összefoglalva akkor a kapcsoló elégésének
oka a kapcsoláskori ív hatása, ami nagyobb akksi esetén általában
nagyobb és ezek szerint összefüggésben van még a motor induláskori
nagy áramfelvételével is, ami azért nem égeti ki a biztosítékot,
mert az egy lomha olvadóbiztosíték???
Az akkuk egyik paramétere a kapacitása (mAh), a másik paramétere a C érték. Ez adja meg hogy a kapacitása hányszorosát tudja leadni. Egy C=10 3600 mAh akku 36000 mA-t azaz 36 A-t tud leadni, míg egy C=10 de csak 2200 mAh 22 A-t.
Valamint a nagyobb C-s illetve nagyobb kapacitású akkuknak kissebb a belső ellenállása is, így ugyanazon terhelés esetén kicsit nagyobb áramot adnak le. Bár ez nem számottevő.
Mint korábban írtam, induláskor a normál terhelés többszörösét is fel tudják venni a motorok.
A 30 Amperes biztin is simán tud akár 100 Amper is átmenni ennyi ideig. (Ezért vannak gyors, normál, lomha biztik). Az ilyen motorokhoz alkalmazzák a lomhát.
Kösz Alpha. Gi-joe a válasz abban rejlik, hogy lassú reagálású biztosítékok vannak az AEG-ekben, és nem égnek ki ilyen rövid terhelésre, sött még csak nem is melegszenek fel. A kiégéshez 1-2 mp. kell itt meg azalatt 16-ot lősz. A 3703-as FET is pill. terheléssel akár 1000 A is elbír. ( adatlapja szerint forrás: www.alldatasheet.com )
Milyen nagyobb áramról beszéltek? Ha a biztosíték értéke méretezve van a fegyver motorjához, akkor a biztosító kiolvad, ha nagyob áramerősség folyna rajt keresztül.
Ha viszont megpatkoltad azt, vagy áthidaltad a kapcsait, magadra vess!
A "mAh-nak" annyi rossztulajdonsága van zárlat esetén, hogy nem törik le annyira a feszültség, mint egy kisebb kapacitásíú akksinak. Így valamivel nagyobb lesz a zárlati áram. A kölönbség ezért nem számottevő a
9,6 V-os 3300 mAh akksi éa a 9,6 V-os 4200 mAh akksiközött.
A kapcsolók meg a nagy számú használat miatt égnek el... (meg azért is ha valaki kiiktatja a biztosítékot) Ugynis minden érinkezőnek van egy olyan tulajdonsága hogy kapcsolás közben ív keletkezik benne, ami (folyamatosan, minden kapcsolásnál) megolvasztja az érintkező "érintkező-anyagát".. Javaslom nézzetek utána előbb szakmai berkekben, miután ilyeneket leírtok...
Látom, azért akad itt olyan ember is aki konyít az elektronikához (Alpha)..
Ez a MOSFET elkészítés módja. Én csináltam ezt az összes itthon kapható tranzisztorral, de mind szétégett. Kinéztem a WGC-ről hogy ők a 3703-ast használják ami lényegesen nagyobb áramokat visel el. Össze is raktam, de a méretezéssel itt már gond van mert nem mindig záér az áramkör. Gondolom nagyobb előtétellenállás kellene de nem próbáltam mert csak ugatom az elektronikát !
Nem sokat tunningoltam eddig 30 fegyvert kb. De amit észrevettem, h sok dolog múlik magán a vezetéken ill. a csatlakozó anyagán, az akksi típusán és áramleadásán. Annyiban meg lehetne egyezni h nagy akksival történnek inkább a 'balesetek'.
Tré minőségű alkatrész hamarabb ég... örökbecsű mondás.
mAh ejtsd mili amper ÓRA! Ez a szám azt jelenti hogy mekkora töltés tárolására alkalmas az adott akksi. Tehát pl. 1000mAh-s akksiból 1Ampert tudsz kivenni 1 órán keresztül és utánna lemerül, ha csak 500mA-t "veszel ki" belőle akkor 2 órát bírja....és így tovább....
Ezzel arra akartam rávilágítani hogy az x mAh nem éget le semmit, max az áramkörben folyó áram, jele I mértékegysége A (ejtsd amper). Ne keverjük Gizikét a gőzekével.
akkor osszad az észt, ha van tapasztalatod valamiről is. a személyeskedést pedig szüntesd be, nem vagyunk barátok, rokonok. a melóhelyemnek meg aztán végképp semmi köze semmihez. max annyi, hogy vagy 1000 leégett kapcsolót láttam.
de tudod mit? hívja fel a becses figyelmeteket lehetséges veszélyekre a rossznyavaja.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Borz csüt. aug. 09, 2007 10:38 am-kor.
Úgy látom, hogy ha wolverine írhat ide elektroikával kapcsolatos dolgokat, akkor én is válaszolokegyik felvetésére.
" - 4200-as akksi lehet hogy belemegy, de úgy égeti szét az elektromos részeket, mint a huzat"
Na szóval. Valóban nagyobb áramot "tud(-na)" átengedni a vezetéken, kapcsolón, motoron. De mennyivel? A nagyob akksinak azért van ilyen tulajdonsága, mert a fegyver működés közben nem töri le annyira a feszültséget mint egy kisebb. Itt csak pár tized volt-ról van szó. És ennek következményében nem nő akkorára az áramerősség, hogy bármit is elégessen. (kivéve ha valami zárlatos a fegyóban, és a biztosítékot megpatkoltad, esetleg kiiktattad)
Mivel minden puskának, alap, M110, M120, stb adott motorral megvan, hogy adott feszültségű akksi mekkora áramerősséggel hajtja az adott motort. Nyilván a 8,4 V-os esetén kisebb az áramerősség, mint a 9,6-os esetén. De a 9,6-os 3300-as és 9,6-os 4200-as esetén a feszültségesés különbsége nem nagymértékben számottevő.
Valóbanelégne ha más nemis de a biszti bisztos. Szerntem az volt a mérésnél a gond, hogy a digitális kéziműszerek nem képesek hirtelen pillanatértékek mérésére, valószinű kiakadt egy pillanatra. Nézd csak meg, kb 30A a MAX mréshatár. Sorozatnál azért tudsz valós értéket mérni, mert van a műszernek ideje magáhoztérni.
Meguntam, lemértem: Marui Eg700 VS Guarder Sp120 Ver.2-es box: egyeslövésnél legmagasabb áram ami folyt Sanyo Cadnica 1700MAh : 68A. Sanyo Racing Pack 3600MAh : 92A sorozatnál átlagos áramerősség Cadnica: 22A Racing Pack: 43A
Mind két Akku 8,4 voltot ad le, és nem mutattak kölönösebb ROF eltérést. Matekozzátok ki.
Mennyi 92A?!? Nem sok az egy kicsit?!? A fegyverekbe álltalában 20 max 30A biztit tesznek, és az a legstabilabb alkatrésze a stukkernek. Ekkora áramnál a vezetékek elégnének, sőt az aksik max 30A adnak le! Az autó beindításakor folynak ekkora áramok, újjnyi vastag vezetéken!
de igen. sőt, mindössze jeladóként működne a gearboxon belüli kapcsoló, mint külön áramkör, és ez adna jelt a másiknak, ami az akksi és a motor között van, és csak kábelből áll. tehát nincs szikrázás. a csináld magadban le is írták mit érdemes, mit nem. bár szerintem akksi és motor függvénye, mert ez is még egy dolog, ami elromolhat.
lehet hogy tok segiteni az elektromos égetésel kapcsolatban: ha bele tennénk egy kapcsolást(ez olvasható a csináld magad cimű topikban) ami MOS-Fetes kapcsolás ha jól emlékszem akkor nem gyengitené a kapcsolora "nehezedő" áramfelvételt?? lehet hogy ez hüelye kérdés de erre gondoltam amikor meglátam ezt a problémát!:)
De ha az aksi képes leadni (az ipari cellák 30 ampert le tudnak) a motor álltal felvett maximális áramot, akkor tök mind1 mekkora tárolási kapacitású akksit akasztassz rá, az áramkörben foyó áram erőssége nem nő...
Ez igaz, de a nagyobb akku (nagyobb mAh érték azonos C mellett vagy azonos mAh mellett nagyobb C) nagyobb indulási áramot tud leadni. Márpedig egy ilyen motornak nagyon magas tud lenni az indulási áramfelvétele. A kisebb akku ezt nem tudja leadni, így ott nincs kapcsoló elégés veszély. Ráadásul a kapcsolón ebben a pillanatban igen kis felületen érintezik azaz igen nagy az áramsűrűség.
A legjobban eldönteni úgy lehet ha kipróbálsz egy fegyverben 3 különböző akksit és méred egy multiméterrel a feszt meg az áramot. egyebet nem tudok mondani...
Ok, értem, mit mondasz, de képzeld el, hogy esetleg egy kisebb kapacitású akksi csak feleannyi teljesítményre képes (amit egyébként
a belső ellenállással szoktak jelezni és nagyobb teljesítményre képes
akksiknál ez kisebb). Ja és áramosztás képlet!
(szerk, ezt mindig elb*tam korábban is, feszültségosztás... )
szerk II.
Itt most a kezdeti tranziens megindulási folyamatoktól asszem el
lehet tekinteni. Onnantól, meg amíg konstans a feszültség,
azaz amíg az akksi el nem kezd merülni, addig meg kb. egy munkaponton
megy a folyamat és ugye egyenáramú motorról beszélünk. Azért írtam,
hogy kb. mert azért tényleg vannak menetközbeni tranziens jelenségek is,
pl. amikor húzza fel a motor, akkor "erőlködik", ez már tényleg hasonlít
a rövidzárhoz. De ennél pontosabban most nem tudom elmondani, a lényeg
a lényeg, ha az akksi képes nagyobb teljesítmény leadására, akkor bizony
a viszonyoktól (aktuális motor, vezeték és akksi belső ellenállás)
függően nagyobb áram fog megindulni.
Ja, tanultam én is elektrót anno, mondjuk régen volt, de nagyjából
még emlékszem a dolgokra. Ha mégis valamit rosszul írok, javíts ki
nyugodtan.
_________________ I am a virus A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára lelkiismeretes szer. aug. 08, 2007 1:39 pm-kor.
De ha az aksi képes leadni (az ipari cellák 30 ampert le tudnak) a motor álltal felvett maximális áramot, akkor tök mind1 mekkora tárolási kapacitású akksit akasztassz rá, az áramkörben foyó áram erőssége nem nő. A motort meg ne 50métervezetéknek nézd, annál kicsit bonyolultabb. Mert ha csak azt nézed hgyvanüresjárási felvett teljesítmény, leterhelt felvett teljesítény, meg még vagy 100 féle képpen lehet mérni a motorok felvett áramát és 1-ik sem ugyanaz a helyzet. Nem akarok vitatkozni,maradjon az egész beszélgetés szinten.
_________________ CA M15A4 SPC A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Alpha szer. aug. 08, 2007 1:24 pm-kor.
Az hogy van egy belső ellenállás és egy maximális kivehető teljesítmény,
az miért mond ellent a fizikának? Ceruzaelemről hajts meg akkor léci
egy egyenáramú ventilátormotort....
Motor meg közel rövidzár. Annyi ellenállása van neki, mint a benne levő
vezetéknek (kb. 40-50 méter hosszú...), mennyi is az ellenállása egy
vezetéknek? És mennyi a belső ellenállása egy akkupaknak?
Van egy max teljesítmény érték, amit lebír adni egy akksi.
Ez nagyobb cellák esetén nagyobb. De ugye ha a feszültség
konstans, akkor a teljesítményképlet alapján csak az áram
változhat... Ráadásul szinte rövidzárként működik az akksi,
mert a vezetékeknek és a motornak rohadás kicsi az ellenállása,
ezért az akksi belső ellenállásán jelenik meg a rövidzárási teljesítmény.
De ha valaki utánanéz elektróból, tök jól meg lehet érteni.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég
Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban. Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban. Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban. Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Hozzászólás témája: 
Ez nagyon durva. Este én is mérek egyet.
